Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem...
A varázsdob az áldozati szertartást vezető, betegeket gyógyító, jövendőt mondó, vagy a bűvészet (nevezzük mágiának) valamely más ágában foglalatoskodó samán ezzel idézi meg s ebbe kényszeríti bele a szellemeket, ennek dübörgésével hozza magát és hallgatóit...
Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi...
Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3. – Budapest, 1960. szeptember 26.) magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított. A samánizmusról szóló írását 1908-ban...
Nagy Rózsa 1912-ben megjelent művelődéstörténeti értekezésében bemutatja a XVIII. század végén és a XIX. század elején szokásos magyar viseletet. Milyen hatások formálták az akkori férfi és női öltözködést, azok kiegészítőit, a ruházat anyagát és a viselkedési...
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről...
Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szakterülete a néphit-, a népmese- és a népballada kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás...
Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) néprajzkutató. Jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Írásai, mesegyűjteményei, tudományos publikációi ma is fontos és megkerülhetetlen területei munkásságának. Jelen...
"A múlt évben az Anschluss-t követő napokban emlékirattal fordultam a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, melyben a magyar művelődés népi-nemzeti irányba való terelését ajánlottam. Javaslatom, - melyet némileg kibővítve és átdolgozva most adok át a nagyközönségnek...
Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti, 1879. - Balatonfenyves, 1943. május 26.) néprajzkutató, a magyar néphagyomány és hiedelmek kiváló ismerője. Jelen válogatás az év ünnepköri szokásait és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és babonákat mutatja be. A kötetet záró...
Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha...
A három kiváló tanulmány a néprajz, a népi építészet és a díszítőművészet, azaz ornamentika egy-egy meglepő magyarázatát adja a tisztelt Olvasó kezébe. A fenti írások közel száz évvel ezelőtt jelentek, de még mindig fontos információkat közvetítenek a kutatók...
Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. – Budapest, 1945. január 28.) magyar művelődéstörténész, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A régi magyar viseletről, őseink ruházatáról a XI. századig...
Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, Ausztrália, Új-Guinea, Mexikó néprajzi kutatója, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű egyénisége. A lucaszék című tanulmánya a Luca naptól Karácsonyig...
Újat mondok, de nem új, hanem nagyon régi igazságot, amelyik azonban mindezideig rejtve volt a magyar nép elől. Ennek fő oka elsősorban az, hogy sem történetíróink, sem nyelvészeink nem tanulmányozták át az árpád-kori kódexanyagunkat, vagyis a nyomtatásban...
Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű tudósa. A „Magyar néphit és népszokások” című munkájának előszavában az alábbiakat írja: Ez a kis könyv arra...
Jelen kis könyvnek a feladata az, hogy a magyar tárgyi néprajz pusztuló emlékeit megőrizze és a tudományos feldolgozás számára hozzáférhetővé tegye. Ezen kívül a céljai elérését az is vezérli, hogy a magyar nép művészi, lelki készségének megnyilvánulásait megőrizze...