Az infokommunikációs eszközök fejlődése és elterjedése eredményeként az állam és állampolgár kapcsolata, a kapcsolattartás formája változni kezdett az elmúlt évtizedben. A központi közigazgatásban és egyes bírósági és egyéb eljárásokban az elektronikus ügyintézés ma már nem számít speciális területnek, egyre inkább a mindennapok szerves része. Ez kihívást jelent úgy az ügyfelek, mint a jogalkalmazók vagy akár a jogi képviselők számára is. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, valamint a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közreműködésével megszületett elméleti és gyakorlati kézikönyv - az elektronikus ügyintézés, az informatikai együttműködés, valamint a bizalmi szolgáltatások praktikus elemzésével - hozzájárul ahhoz, hogy a digitális technológiák észrevétlenül, segítő módon váljanak a közigazgatás mindennapjainak részévé. A törvény célja - a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva - az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. Az elektronikus ügyintézés mint fogalom olyan komplex folyamatot takar, mely nagyon sokféleképpen határozható meg. A szakirodalom mindmáig adós egy olyan konszenzusos definícióval, amely valamennyi szakember számára elfogadhatóan határozná meg, hogy pontosan mit is értünk elektronikus ügyintézés alatt.Dr. Baranyi Bertold, dr. Homoki Péter, dr. Kovács A. Tamás