Az 1602 körül keletkezett Troilus és Cressida Shakespeare legkeserubb komédiája. Az idealista-tapasztalatlan trójai királyfi, Troilus és a görögökhöz pártolt Calchas lánya, az alig felfoghatóan hutlenné lett Cressida körül forgó szerelmi és harci történet lerántja az ókor nagy küzdelmérol a romantikus mázat. A cinikus Pandarus és a mocskos szájú Thersites kommentárjainak fényében a trójai háború hosi témája komikus béka-egér harccá változik, és az emberi erolködések hiábavalóságára, az eszmények fertozöttségére és az emberek aljasságára mutat rá. Shakespeare cinikus megvetéssel vájkál az államférfiak és nemzeti hosök indítékainak szennyében, gogben, brutalitásban, féltékenységben, a hamis becsületeszmény okozta hiábavaló vérpazarlásban, kicsinyes gyulölködésben és magasztos szavakkal takarózó kéjvágyban. Az ember alantas ösztönök rabja csupán, és gyarlósága megrontja a becsületes eszményeket is.